A következő években csökkenhet Magyarország földgáz-fogyasztása, viszont villamosenergiából akár 50-55 százalékkal többre lehet szükségünk 2030-ban, mint most, így a teljes energiafogyasztásunk várhatóan kismértékben emelkedik még – hangzott el az Egyensúly Intézet keddi konferenciájának panelbeszélgetésében. A szakemberek szerint a legfontosabb az energiahatékonyság, melyben bőven vannak még tartalékok, ha pedig a napenergiát még jobban kiaknáznánk, akkor akár exportőrök is lehetnénk.
Az elmúlt évek fokozatos építkezését tekintve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Tavaly ért be igazán a gyümölcs, jelentős növekedésről számolt be a vállalat gyakorlatilag minden fontosabb soron, az év során többször újra kellett skáláznunk a grafikonjainkat, hogy kiférhessenek az árbevétel-és profitszámok. Mindezek mellett lehet beszélni még a konkrét mérföldkövekről tavaly, mint például a hazai energetikai szektorban elsőként szerzett független, nemzetközi ESG-tanúsítványról, a közel 2 milliárd forint rekord osztalék kifizetéséről vagy a különböző felvásárlásokról - lényeg a lényeg, valósággal berobbant 2022-ben az Alteo. Egy ilyen környezetben történt nemrég tulajdonosváltás a vállalatnál, ami során a Mol szerzett harmadmagával többségi tulajdonrészt a megújuló energiára fókuszáló Alteóban. A nemrég lezárult felvásárlás körülményeiről, az új struktúrában rejlő lehetőségekről, az Alteo jövőképéről és a hazai energetika helyzetéről is beszélgettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával, illetve Kovács Domonkossal, a cég vezérigazgató-helyettesével.
Sikeresen kezelte a 2022-ben tapasztalt példátlan piaci volatilitást, és kiváló eredményekkel zárta pénzügyi évét a svájci központú MET Csoport. Ezzel egyidejűleg a MET felgyorsította és 2026-ra 2 GW beépített kapacitásra emelte a Megújuló Eszközök Divíziójának növekedési céljait, ezáltal is támogatva az európai energiaátmenetet.
A háztartási méretű kiserőművekre bevezetett átmeneti betáplálási korlátozás akár részleges feloldására elsőként a nyár végéig tesz javaslatot az Energiahivatal. Az ideiglenes intézkedés ütemezett kivezetése a kormányrendeletben rögzített menetrend szerint így előreláthatóan októbertől indulhat meg - jelentette be közleményében péntek este az Energiaügyi Minisztérium. A kormánydöntéssel kapcsolatos rendeletet ki is hirdették a Magyar Közlöny friss számában. A meghirdetett menetrend alapján nagyon úgy tűnik, hogy a kormány a tavaly ősszel bevezetett betáplálási korlátozás feloldásának folyamatát legkésőbb 2024 végéig lezárná.
Ismét, negyedik alkalommal is elhalasztotta a kormány az újonnan létesítendő nagy naperőművek hálózati csatlakozásához elengedhetetlen, a hálózati cégek által a fejlesztőknek kiadandó dokumentum kiadási határidejét. A rendelet 2023. június 30-ra módosította az úgynevezett műszaki-gazdasági tájékoztatók kiadására kijelölt március 13-án lejárt határidőt, míg az egyéb, nem időjárásfüggő erőművi és tárolói beruházásokra vonatkozóan korábbi, május 10-i új határidőt határozott meg.
Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?
Bár szinte biztosan nem fog megtérülni Paks II., de túl kockázatos lenne leállítani, mert nem lehet kizárni, hogy a 2030-as évek második felében kezelhetetlen mértékű energiaválságba fut bele Magyarország, és ezért kényszerből folytatni kell a beruházást – foglalt állást a forróvá vált témában a minap közzétett szakpolitikai javaslatcsomagjában az Egyensúly Intézet. A szakértők emellett többek között a nap- és szélerőművi kapacitások felfutására is konkrét javaslatokat tettek, illetve a lakossági gázfelhasználás csökkentése terén három konkrét javaslatot is megfogalmaztak. Ezek egyike az, hogy 2026-ig ki kellene vezetni a sütési-főzési célú gázhasználatot, ami csupán Budapesten 170 ezer átalánydíjas, gázmérő nélküli háztartást érintene, és azt is szorgalmazzák, hogy 2025-től meg kellene tiltani az új épületekben a gázfűtést; az pedig háztartások millióit érintené, hogy 2034-ig ki kellene vezetni az összes konyhából a gázt.
Az Európai Unió tárgyalói csütörtökön politikai megállapodást kötöttek a megújuló energiaforrások felhasználásának 2030-ig történő bővítésére vonatkozó ambiciózusabb célkitűzésekről. Nemcsak a kibocsátáscsökkentés, de az orosz fosszilis energiahordózókról való leválás is prioritás.
A közös gázspórolási rendelet meghosszabbítása mellett arról az európai bizottsági javaslatról is tárgyalnak ma az uniós energiaügyi miniszterek, hogy megtilthatják az EU-ban az orosz cseppfolyósított földgázimportot, pontosabban azt, hogy az oroszok kapacitásokat foglalhassanak az LNG-kikötőkben. Emellett ma az atomenergia megújuló energiás célokhoz viszonyulásáról, pontosabban a nukleáris alapú hidrogénelőállítás figyelembe vételéről is tárgyalnak a miniszterek, igaz a franciák számára fontos engedményt kihúzták a legfrissebb szövegtervezetből. Egyelőre két blokkoló kisebbség feszül egymásnak, mindkét tábor ma reggel külön találkozót is tartott a szakminiszteri ülés előtt.
A magyar szabályozásban is megjelenhet az épületek fenntarthatóságát igazoló zöld útlevél – hangzott el a Baker McKenzie ügyvédi iroda és a CBRE nemzetközi ingatlan-tanácsadó vállalat közös kerekasztalbeszélgetésén.
Oroszország ukrajnai inváziója és az energiaárak ugrásszerű növekedése következtében az Európai Unió földgázkereslete 2022-ben 55 milliárd köbméterrel, azaz 13 százalékkal csökkent a 2021-es fogyasztáshoz viszonyítva, ilyen meredek visszaesésre még soha nem volt példa ezelőtt - csak hogy kontextusba helyezzük, a csökkenés több mint 40 millió háztartás ellátásához szükséges gázmennyiségnek felel meg. Mik voltak az alacsonyabb kereslet fő mozgatórugói? A Nemzetközi Energiaügynökség szakértői a legújabb elemzésükben azt értékelik, hogy az energiaszerkezetben bekövetkezett változások, a gazdasági tevékenység, az időjárás, a viselkedésbeli változások és egyéb tényezők hogyan és milyen mértékben voltak felelősek a földgázfogyasztás drámai változásáért.
A NAP igazgatósága tájékoztatja a tőkepiacot és a befektetőket, hogy a társaság együttműködési megállapodást kötött a Linamar Hungary-val, amely részeként a társaság hosszútávú villamosenergia adásvételi szerződések alapján (úgynevezett Power Purchase Agreement – PPA) mindösszesen 8 MW AC kapacitású naperőmű által megtermelt villamosenergia értékesítését vállalta a partner részére, ami a partner zöld stratégiai célkitűzéseiben kitűzött megújuló energiaforrásból származó villamosenergia fogyasztását elégíti ki. Az energiabeszerzési kérdésekről, hangsúlyosan a PPA konstrukciókról, külön is szó lesz a Portfolio április 18-i Vállalati Energiabeszerzés című konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
A környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szerepet játszik az ingatlanpiacon is - derült ki a CBRE legújabb, globális felméréséből. A vállalat a felmérés során világszerte több mint 500 kereskedelmiingatlan-szakembert kérdezett meg.
Főleg a közlekedésben sokan vetélytársként tekintenek az tüzelőanyag-cellás hidrogénnel működő, valamint az akkumulátoros elektromos autókra, ám a két technológia inkább egymást támogatja, és egészíti ki, nemcsak a közlekedésben, hanem más iparágakban egyaránt. Megújuló energián alapszik a zöldáram, ahogy megújuló energia szükséges a zöld hidrogén előállításához is, mégsem veszik el egymástól a lehetőségeket. Épp ellenkezőleg, a hidrogén segíthet az egyes időszakokban keletkező többletenergia hasznosításában, csökkentve a villamosenergia-rendszer leterheltségét, míg a villamos energia meg tud ágyazni a zöld hidrogén széles bázisú alkalmazhatóságának. Mindkét technológia egy eszköz arra, hogy megszabaduljunk a fosszilis energiaforrásoktól. Az elektrifikáció felfutásának éppen szemtanúi vagyunk, és a zöld hidrogén területén is hasonló boomra készül a tudományos szféra. De nem holnap valósul meg minden. Türelem kell hozzá. A zöld hidrogén piacáról, magáról a technológiáról kérdeztük Tompos Andrást, a TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézet igazgatóját, a Magyar Hidrogéntechnológiai Szövetség szakmai tanácsadó testületének vezetőjét.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
Becslések szerint a felhasznált energia felét meg lehetne takarítani azzal, hogy csak akkor van hideg/meleg egy adott épületben amikor ott vagyunk. Ehhez ráadásul nem is kell új lakásba költözni, minimális felújítási költséggel bármelyik lakásban megoldható, de az új lakásoknak már ezek a rendszerek is a részeik. A fenntarthatóság azonban nemcsak az épületenergetikát jelenti, hanem már az ingatlanfejlesztések koncepciójának kialakításakor megjelenik, ahol viszont Magyarországon több mint 30 éve van egy súlyos hiányosság.
Az Egyesült Államok tavaly indította el az inflációcsökkentő törvény (IRA) részeként történetének egyik legnagyobb beruházástámogatási programját, amellyel az amerikai tisztaipari, zöldgazdasági szereplőket pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel és védővámokkal segítik, ha az USA-ba telepítik gyártókapacitásukat. A lépést sokan egyfajta kereskedelmi háborúként értelmezik, amellyel főként Európa járhat rosszul, hiszen a bőkezű amerikai támogatások miatt európai vállalatok tehetik át székhelyüket Észak-Amerikába, vagy hajthatnak végre európai helyszín helyett Észak-Amerikában beruházásokat, hozhatnak létre ott kapacitásokat. Bár az első felhördülés után egyre kisebbnek tűnik az IRA beruházás-elszívó hatása, és egyfajta kiegyezés is jöhet az Egyesült Államok és az Európai Unió között, összességében mégis erősítheti az európai cégek amerikai jelenlétét és beruházásait, mint ahogy azt számtalan vállalat már be is jelentette.
Magyarországon az állam voluntarista módon kiválasztott egy iparágat, amelyben szinte minden tekintetben csak komparatív hátrányai vannak az országnak, míg Svédországban – jelentős komparatív előnyökre építve – kormányzati, üzleti, helyi önkormányzati együttműködés révén egy határokon átívelő stratégia valósul meg - így értékeli a hazai felfutó akkumulátorgyártás helyzetét Győrffy Dóra. A Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára Közgazdasági Szemlében megjelent tanulmányában azt írja, hogy "Svédországban – kedvező adottságai miatt – szigorú környezeti normákat teljesítve lehetőség van az üzletileg sikeres akkumulátor-értéklánc kiépítésére és ezzel a fejlettségi előnyük további növelésére, míg a komparatív hátrányokra építő magyarországi akkumulátorgyártás a magyar adófizetőknek nagyon rossz üzlet, a gazdaság más szektorainak kárára növekszik, így a fejlettségi lemaradásokat konzerválja, miközben a környezet számára is pusztító."
A mezőgazdaság azon kevés ágazat egyike, aminek az üvegházhatásúgáz-kibocsátását elsősorban nem technológiai fejlesztések, hanem az elfogyasztott vagy kidobásra kerülő élelmiszer mennyisége és minősége fogja meghatározni a jövőben. A Green Policy Center összefoglalta, hogy milyen károsanyag-kibocsátás mellett működnek jelenleg a mezőgazdasági és hulladék ágazatok, valamint, hogy mliyen csökkentési lehetőségek adottak ezeken a területeken.
A Nemzeti Tőkeholding ma bejelentette: 600 milliárd forintnyi új, tőkefinanszírozási forrás kerül a magyar gazdaságba a Baross Gábor Tőkeprogramon keresztül. A három pilléres tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok lába március elsején indult el, 150 milliárd forint keretösszeggel. Az egykörösre tervezett pályázat forrásaira erős piaci igény mutatkozik a Tőkeholding szerint. Az ingatlapalokra fókuszáló alprogramban alaponként minimum 4,5, alapkezelőnként maximum 30 milliárd forintra pályázhat az a mintegy 6-8 szereplő, amely képes teljesíteni a feltételeket. Az értékpapír ágon maximum 5 milliárd forintra pályázhatnak az alapkezelők - derült ki a programot bemutató sajtótájékoztatón.
